Be-e – béget a kis bari,
Messziről is meghallani.
Milyen szelíd, milyen édes!
Miért béget? Talán éhes.
Hol jártál báránykám?
Az erdőben asszonykám.
Mit ettél báránykám?
Zöld füvecskét asszonykám.
Be! Bárányka, be-e-e,
szépen kérlek, jer ide!
Tejet adok, meitatlak,
szépen meg is simogatlak;
Be! Bárányka, be-e-e,
szépen kérlek, jer ide.
Kukurikú – hajnalban
A kakas már ébren van.
Hej, de milyen nagy legény
A szemétdomb tetején!
Tamkó Sirató Károly: A kis kakas
Kukurikú…
Megszólalt a kiskakas,
tarkatollú, tarajas:
KUKURIKÚ…
a diófa de magas!
Az én hangom magasabb…
oda száll föl
Kukurikú…
ahol jár a tüzes nap!
Gazdag Erzsébet: A kiskakas rézgarasa
Elgurult egy rézgaras.
Fölkapta egy kis kakas.
Ha fölkapta, jól tette,
a bögyébe betette.
De a bögye kidobta,
mérges lett a kakasra.
Összeszidta a kakast:
“Búzát adjál, ne garast!”
Kis kakas a piacon
búzát vett a garason.
Ezt adta a begyének,
most már békén megélnek.
Láttatok már kis gidát?
Ugye milyen kedves,
olyat ugrik, szinte száll,
szárnyatlan is repdes.
S aztán hipp-hopp, kecske lesz,
kinő a szakálla,
mintha volna önmaga
öreg nagypapája…
Vau-vau – Bodri így ugat,
S házából is kiszalad.
Farkát vígan csóválja:
Hazajött a gazdája.
Gá-gá – gágog a liba;
Legszebb lúd a faluba’.
Tolla fehér, csőre sárga –
Büszke hosszú lúdnyakára.
Nincs szebb madár, mint a lúd
Nem kell neki gyalogút.
Télen-nyáron mezitláb,
Úgy kíméli a csizmát.
Egy, kettő, három,
Macska ül az ágon.
Fogadjunk egy ice borban,
Hogy ez tizenhárom.
Miau – nyávog a cica,
Mert hogy nagy a galiba:
Belelépett a köcsögbe,
S kiömlött a tej a földre.
Mu-ú – bőgi a tehén,
S panaszosan néz szegény.
Tőgye nehéz, tej van benne,
Ha megfejnék, de jó lenne.
Móricz Zsigmond: A török és a tehenek
Volt egy török, Mehemed,
Sose látott tehenet.
Nem is tudta Mehemed,
Milyenek a tehenek.
Egyszer aztán Mehemed
Lát egy csomó tehenet.
Csudálkozik Mehemed,
Ilyenek a tehenek?
Én vagyok a Mehemed!
Mi vagyunk a tehenek!
Számlálgatja Mehemed,
Hány félék a tehenek.
Meg is számol Mehemed
Három féle tehenet:
Fehéret, feketét, tarkát,
Meg ne fogd a tehén farkát!
Nem tudta ezt Mehemed,
S felrúgták a tehenek!
Kot-kot-kot-kot-kot-kodács!
Minden napra egy tojás!
Van nekem egy kendermagos
pettyegetett tyúkom,
korán reggel, délben, este
mindig van rá gondom.
Tyúkom mondja, koty, koty, koty,
gazdasszonyka, gondoskodj!
Ezt is mondja: kot-ko-dács,
minden napra egy tojás,
kot-kot-kot-kot-kot-kodács!
Öt kacsa hat tyúk
Pulykák meg a hattyúk
Egymás után libasorba
Inni mennek le a tóra
Hopp!
Úszik aztán aki tud
Aki nem az messze fut
Huss!
Forrás:
Elek István: Háziállatok
Gáspár János: Kerekecske dombocska, Ion Creangâ Könyvkiadó, 1978, Bukarest
www.egyszervolt.hu