Erre gyere, ne menj arra,
Erre van a piros alma.
Piros alma csüng a fán,
szakítsd le, te barna lány!
Leszakítom, megeszem,
mert az almát szeretem.
Piros alma mosolygó,
Kis levélke, sárguló.
Lekerülnek már a fáról,
Csak álmodnak ők a nyárról.
A sámsoni piacon
Almát árul egy asszony.
Gyere pajtás, vegyük meg,
Ketten vagyunk, együk meg.
Három csillag van az égen,
Három pajtásom van nékem,
Egyik szőke, másik barna,
A harmadik aranyalma.
Hozok neked galagonyát.
– Sírsz-e még?
Hozok neked kerek almát.
– Rísz-e még?
Egyet nevetsz; kettőt adok.
– Hadd látom:
Érik-e a piros mosoly
orcádon?
Piros mosoly: piros alma
itt terem.
Mosolyogj hát! Hadd legyen bő
szüretem!