Ásó, kapa, gereblye,
Gyerünk ki a kertekbe!
Elvetni a retket, sóskát,
Borsót, babot, meg uborkát.
Csicseriborsó, bab, lencse,
Mezőn lenni szerencse.
Uborka, uborka,
Zöld levelű uborka.
Minden gyerek kedvence,
Vitaminnal van tele.
Hull a borsó, sok a borsó,
Minden kertben terem borsó
Hopp!
Kicsi borsó,
nagy a szára,
Bekapna, ha
Volna szája.
Csicseri borsó,
Pereg az orsó,
Csurog a csurgó,
Tele a korsó.
Ásó, kapa, gereblye,
Gyerünk ki a kertekbe!
Elvetni a retket, sóskát,
Borsót, babot, meg uborkát.
Csicseriborsó, bab, lencse,
Mezőn lenni szerencse.
Uborka, uborka,
Zöld levelű uborka.
Minden gyerek kedvence,
Vitaminnal van tele.
Nyuszi, nyuszi nyulacskám,
Ne félj tőlem, nincs puskám!
Van ám nekem egyebem,
Zöld káposztalevelem!
Kecske ment a kiskertbe,
A káposztát megette.
Siess kecske, ugorj ki,
Jön a gazda megfogni!
Kukorica kása,
ne menj a padlásra!
Icarica-kukorica,
Megfőtt már a kukorica.
Eheti a kis Katica,
Rágcsálhatja Ica, Vica.
Répa, retek, mogyoró,
Korán reggel ritkán rikkant a rigó.
Répa, retek, mogyoró,
Mind a három igen jó.
Korán reggel rózsakertben
Ritkán rikkant a rigó!
Ásó, kapa, gereblye,
Gyerünk ki a kertekbe!
Elvetni a retket, sóskát,
Borsót, babot, meg uborkát.
Répa, retek, mogyoró,
Mind a három igen jó.
Korán reggel rózsakertben
Ritkán rikkant a rigó!
Répa, retek, mogyoró,
Korán reggel ritkán rikkant a rigó.
Jóska!
Savanyú a sóska!
Lopom, lopom a sóskát,
Míg a gazda meg nem lát.
Dubi, dubi, sóskám,
Gyere ide Jóskám!
Ásó, kapa, gereblye,
Gyerünk ki a kertekbe!
Elvetni a retket, sóskát,
Borsót, babot, meg uborkát.
Este virágzik a tök,
Én a fejedre ülök.
Gyékén-gyákán
Jön az öreg Ádám,
tököt visz a hátán.
Ha elfárad, letszi,
Ha éhes lesz, megeszi.
Gyékén-gyákán
Jön az öreg Ádám,
tököt visz a hátán.
Hogyha nehéz, letszi,
Hogyha éhes, megeszi.
Hévári Andrea: Tökhintó
Gyalog járni fárasztó,
kellene egy tökhintó!
Ha az utca térdig hó,
elvisz majd a tökhintó.
Ha alszik a szárnyas ló,
értem jön a tökhintó.
A mesékben hinni jó,
tudom, hogy van tökhintó!
Napfény hajtja, aranyló,
kormányozza hét manó.
Csodajármű, csodajó,
kell nekem egy tökhintó!
Róka ment a kiskertbe,
az uborkát megette,
Vigyázz róka, ugorj ki,
Jön a gazda megfogni.
Kiskertemben uborka,
Reákapott a róka,
Várj csak, róka, megleslek,
Sötét lyukba tetetlek,
Kurta vasra veretlek.
Ásó, kapa, gereblye,
Gyerünk ki a kertekbe!
Elvetni a retket, sóskát,
Borsót, babot, meg uborkát.
Csicseriborsó, bab, lencse,
Mezőn lenni szerencse.
Uborka, uborka,
Zöld levelű uborka.
Minden gyerek kedvence,
Vitaminnal van tele.
Erre gyere, ne menj arra,
Erre van a piros alma.
Piros alma csüng a fán,
szakítsd le, te barna lány!
Leszakítom, megeszem,
mert az almát szeretem.
Piros alma mosolygó,
Kis levélke, sárguló.
Lekerülnek már a fáról,
Csak álmodnak ők a nyárról.
A sámsoni piacon
Almát árul egy asszony.
Gyere pajtás, vegyük meg,
Ketten vagyunk, együk meg.
Három csillag van az égen,
Három pajtásom van nékem,
Egyik szőke, másik barna,
A harmadik aranyalma.
Hozok neked galagonyát.
– Sírsz-e még?
Hozok neked kerek almát.
– Rísz-e még?
Egyet nevetsz; kettőt adok.
– Hadd látom:
Érik-e a piros mosoly
orcádon?
Piros mosoly: piros alma
itt terem.
Mosolyogj hát! Hadd legyen bő
szüretem!
Mézillatú gyümölcsfákon,
Érik már a sok termés,
Nyári körte, szilva, barack,
Meleg naptól mind megért.
Citromsárga birsalma,
Mosolyog a világra.
Késő ősz van, hűvös idő,
A birsalma nagyra megnő.
Citrom, citrom, savanyú,
Mégis finom, mégis jó.
Sok vitamin van benne,
Jó ital lesz belőle.
Csörgő-börgő mogyoró,
Te leszel most a fogó.
Volt egyszer egy dinnyeföld,
Dinnyeföldön dinnye nőtt.
Egy sem piros, egy sem zöld,
Csupa sárga volt a föld.
Kis kertemben az ürge
rákapott a dinnyére.
Megállj ürge, megleslek,
holnap délre megeszlek.
Ice-bice, cibere,
neked mondom, menj ki te!
Tök, tök, dinnye,
Bokros dinnye,
Zöld az ága,
Zöld levele,
Piros bora
Zöld hordója,
Aki tudja,
Mért nem mondja?
Én tudom,
Jól tudom,
El sem
tagadom.
Volt egyszer egy dinnyeföld,
Dinnyeföldön dinnye nőtt.
Egy szem piros, egy szem zöld,
Csupa sárga volt a föld!
Érik a dinnye, hajlik az ága,
Bodorodik a levele, bújjunk a csalánba!
Indulj dinnye, lódulj zsák,
Jön a török, majd levág.
Beérett már a kökény,
Szedjük tele a kötényt,
A héja már fekete,
Mókus is gyűjt télire.
Mézillatú gyümölcsfákon,
Érik már a sok termés,
Nyári körte, szilva, barack,
Meleg naptól mind megért.
Érett körte, sárguló,
A mogyoró kopogó.
Mókuska is gyűjtögeti,
Hosszú a tél, el kell tenni.
Egy megymag, meg mégegy
megymag az két megymag.
Levendula ágastul,
Ugorj egyet párostul!
Azért adtam egyszer meggyet,
Hogy velem is ugorj egyet!
Mézillatú gyümölcsfákon,
Érik már a sok termés,
Nyári körte, szilva, barack,
Meleg naptól mind megért.
Lopják az úr szőlőjét,
Várom a kerülőjét.
Ha itt ér, szaladok,
Ha nem ér, maradok!
Kelep, kelep, gólyamadár,
Itt van az ősz, elmúlt a nyár.
Elmúlt a nyár, itt az ősz,
Szőlőt őriz már a csősz.
Szőlő, szőlő, édes szőlő,
Ősszel érik a sok szőlő.
Szüretelni óh, be jó!
Csurog a must, halihó!
Szőlő, szőlő, édes szőlő,
Ősszel érik a sok szőlő.
Szüretelni óh, be jó!
Csurog a must, halihó!
Lipem-lopom a szőlőt,
elaludt az öreg csősz.
Kopog már a sok dió!
Őszi napfény ragyogó.
Dióverés, óh be jó!
Örül Palkó és Kató.
Dombon törik a diót, a diót,
Rajta vissza, mogyorót, mogyorót,
Tessék kérem megbecsülni,
És egy kicsit lecsücsülni, Csüccs!
Répa, retek, mogyoró,
Korán reggel ritkán rikkant a rigó.
Piros tálban mogyoró,
Törd meg gyorsan, kis Kató!
Terinek is adj belőle,
Úgyis marad még belőle.
Érett körte, sárguló,
A mogyoró kopogó.
Mókuska is gyűjtögeti,
Hosszú a tél, el kell tenni.
Töröm, töröm a mákot,
Sütök vele kalácsot,
Tisztítom a mogyorót,
Annak adok, aki jó.
Répa, retek, mogyoró,
Mind a három igen jó.
Korán reggel rózsakertben
Ritkán rikkant a rigó!
Dombon törik a diót, a diót,
Rajta vissza, mogyorót, mogyorót,
Tessék kérem megbecsülni,
És egy kicsit lecsücsülni, Csüccs!
Forrás:
Imre Zsuzsánna és Péter Kinga: KEREKECSKE, DOMBOCSKA, Csengőkert könyvkiadó 2011