Versek Víz világnapjára

Béka mondja: brekeke
Nincsen neki jókedve.

Kurutty, kurutty, brekeke,
Nem esett már két hete.

Béka, béka, brekeke,
Jól vigyázz a bőrödre,
Mert a gólya arra jár,
A csőrével bekap, hámm!

Bújj be, béka, a bokorba,
Erre lépdel most a gólya,
Ha rád talál hosszú csőre,
Nem mégy többet esküvőre.

Restár Sándor: Vízbe estem

Folyó folyik, vize árad,
Jaj, az ingem lassan szárad.
Vízbe estem, kiúsztam,
Most az egyszer megúsztam.

Zelk Zoltán: Gólya, gólya

Gólya, gólya, hosszúláb,
hol kezdődik a világ?

– A tó szélén ring a nád,
ott kezdődik a világ…

Gólya, gólya, hosszú láb,
hol ér véget a világ?

– Ha az a tó enni ád,
egy tóból áll a világ.

Szalai Borbála: Miért csillog a patak vize?

Falunknál a kertek alatt
bukdácsol egy kicsi patak.
Abban fürdik minden reggel
a Napocska, mikor felkel.

Ragyogóra mossa magát,
mielőtt még munkához lát.
Csillog ám a kicsi patak,
Belemosta fényét a nap.

Zelk Zoltán: Két patak

Van egy város: Nagybánya.
Aki látta, nem bánja,
mert ottan egy híd alatt
– mint két testvér – két patak
úgy szalad!
Egyik mondja: “Szaladjunk!”
Másik mondja: “Csobogjunk!”
Egy híd alatt két patak
csak csobog és csak szalad!

Békás tóra gólya szállt

Békás tóra gólya szállt,
Kerek tóba besétált.
Hajlottak a fűszálak
Intettek a békának:

Vigyázz béka! Ki ne bújj!
Guggolj le és lapulj!
De a béka nem ügyelt,
Intő szóra nem figyelt,

Kiugrott a tópartra,
Hamm, a gólya bekapta.

Felhőcske pityereg

Jaj, az eső csepereg,
kis fehőcske pityereg.
Leejtett egy villámot,
Összetörött, kikapott:

Rádörrent a papája,
hogy jobban is vigyázhatna
Ne sírj ezért felhőcske!
Nagyobb baj is lehetne.

/RANKA – saját vers/

Pákolcz István: Szappanbuborék

Narancs, sárga, vörös,
kék indigó, zöld, ibolya:
szivárványszín buborék
Illeg-billeg tétova;

Leheletnyi könnyű
bolygó körbejár.
kerekíti, színesíti
egy kis szőke szalmaszál;

Szivárványszín buborék
ujjam hegyén bujdokol,
tüsszent egyet,
s nincs sehol.

Kopré József: Rajzverseny

Itt a képen látható egy kis tó.
Most kötött ki a partjához egy hajó.
A lépcsőn áll a parancsnok.
Éppen hámoz egy narancsot.

Ahogy jobban megnézem,
nem is tó ez a képen!
A víz színe meg se lebben.
Rajzoljátok le Ti-szebben.

Örül majd a parancsnok.
Ad majd néktek narancsot.

Lovas Gábor: Esőben

Cseppre csepp, megered,
Koppra kopp, már zuhog.
Nyisd ki gyorsan esernyődet,
Én alábújok.

Fák ruhája mind megázik,
Tócsák háta hólyagos,
Az utca, a házis fázik,
Én is csurom víz vagyok.

Cseppre csepp, megered.
Koppra kopp, már zuhog.
Nemsokára kisüt a nap,
Majd megszáradok.

Gyurcsó István: Pici patak mondókája

Nagy part alatt kis patak,
Kis patakban kis halak
Álmodik a kis patak,
megálmodja a tavaszt.

Kis patak, nagy patak,
megálmodja a tavaszt
-Patak vagyok csobogó,
mikor leszek nagy folyó?

Akkor leszek nagy folyó,
mikor elolvad a hó.
Csobogó, csobogó,
mikor elolvad a hó.

Demény Ottó: Békadal

Mi a béka álma?
Zöld szúnyog, lila légy.
A vacsora lencse,
kapdel hús az ebéd.

Mit táncol a béka?
Brekeke-ropogóst,
tavi csűrdöngölőt,
iszapi tocsogóst.

Mit mesél a béka?
Kuty-kuruty legendát.
Hogy a békakirály
lányát férjhez adja.

Kit ringat a béka?
Ebihalat sáson.
Az ő csemetéje
legszebb a világon.

Benjámin László: Esőcsepp

Azért csak az esőcsepp,
csak ő a legerősebb!
A felhőből lepottyan,
neki az meg se kottyan,
akkor lesz, attól eleven
bukfencezik a levelen.

Mint a gyík, fürge lábú;
szalad, sziklák alá bú,
de még a földbe is lemegy,
megfürdeti a gyökeret
s a száron, mintha lépcsőn
járna, a föld fölé jön.

Lesz majd belőle pára,
felszáll a napsugárra,
onnan átszáll a szélre,
haza talál az égre
s beáll megint esőnek.
Csak ő a legerősebb.

Esőcseppek

Jaj, az eső megered,
hullanak a vízzcseppek.
Beleesnek egy tóba,
Süt rájuk a napocska.

Fölszállnak a kék égre.
Hát ott mi lesz belőle?
Összeáll egy felhőbe,
Elfújja egy szellőcske.

Hegytetőnél majd megáll,
kicsit pihen s továbbáll.
Jöttmég sok-sok kis vízcsepp,
s felhőcske már nagyobb lett.

Nem férnek el egymás mellett
S jaj, az eső de megeredt.