Virágszemű

Versek, mondókák dióról

Erre csörög a dió

Erre csörög a dió,
arra meg a mogyoró,
mogyoróbokron, diófán,
mókusfüttyös domb alján.

Lyukas dió

Lyukas dió, mogyoró,
a kis egér rágcsáló,
Nem menekülsz cincogó,
Bajszos cica a fogó. 

Domb tetején

Domb tetején ágas-bogas diófa,
Rászállott a kerek erdő rigója,
Azt dalolja, azt fütyüli a rigó,
Ó, tilió, későn érik a dió.

Kopár dió, mogyoró

Kopár dió, mogyoró,
kis mókusnak ez való.
Odújába elrakja
Télen elropogtatja.

Dénes György: Diószegi dió

Diószeg, diószeg,
három fiú diót szed,
egyik veri, másik eszi,
a harmadik nézegeti,

feldobja, elkapja,
tele már a kalapja.

Galambos László: Dió

Azt fütyüli a rigó,
Megérett már a dió.
Le kell verni mind a fáról.

Öregapó diót zsákol.
Hív anyóka. Jó ebéd lesz.
Gőzölög a diós rétes.

Csoóri Sándor: Dióbél bácsi

Ki lakik a dióhéjban?
Nem lakhat ott bárki,
Csak Dióbél bácsi.
Ha rácsapsz a dióhéjra,

Kinyílik a csontkapuja
És cammogva előmászik
Vén Dióbél bácsi-
Csak a szádat tátsd ki!

Tamkó Sirató Károly: Dombon

Dombon törik a diót,
hegy-ormon a magyorót,
-zajuk ide csattog!-
Völgyben meg a makkot!

Három diót feltörtem,
Négy mogyorót megettem,
Leltem egy zsák makkot,
– ebből ti is kaptok!

Csanádi Imre: Búcsúzva köszöntő

Szállj, szállj ökörnyál,
Jön az ősz, megy a nyár.
Megy a nyár a nevetős,
Komolykodva jön az ősz,

Csillámló derekkel,
Sárga levelekkel,
Szőlővel, mosolygóval,
Fűre koccanó dióval.

Pap Márta: Ősz-apóka

Ősz-apóka köpönyege,
hej de tarka-barka.
Úgy látszik, hogy sárga,
piros falevélből varrta.

Tarka-barka köpenyének
sok a zsebe, ránca,
hull a dió, hull az alma,
ha köpenyét rázza.

Szereti is ősz-apókát
a sok apró gyerek,
Gyümölcsöt ad a
lehullott falevelek helyett.

Őszi főzőcske

Keresek egy üstöt,
mindent bele gyűjtök.
Bokor alól mogyorót,
nagy fű közül a diót,

árokpartról gesztenyét,
tölgynek sárga levelét,
csipkebogyó bokrot,
mindent bele hordok.

Fakanállal a kezemben
énekelek jókedvemben,
gyönyörű szép színekben
ősz pompázik üstömben.

Gedeon Ferke: Őszi vers

Hull a levél,
Szelíd napfény mosolyog,
Itt van az ősz:
Tudjátok-e, mit hozott?
 
Sárga körtét, piros almát,
Friss diót,
Csak úgy hinti, csak úgy szórja a sok jót.
 
Mit hozott még?
Hát a kedves szüretet,
Szülőt, szilvát, meg
Sok hulló levelet.
 
Szelíd, szép ősz
Jó hogy jöttél,
Szeretünk. Megköszönjük
Amit hoztál, minekünk.
 
Kopasz fákon,
Ha elmúlik majd a tél –
Újra kihajt,
Újra zöldül a levél.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!